TourMix Szállások Vendéglátás Fürdők Látnivalók Szolgáltatások Térkép Wellness Hírek
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
 
Ingyenes regisztráció Elfelejtett jelszó
Csákvár
Csákvár szállás Csákvár panzió Csákvár turistaszálló Csákvár ifjúsági szálló Csákvár magánszálláshely Csákvár vendéglátóhely Csákvár étterem
Látnivalók
Csákvár térkép
Csákvár útvonaltervező


Környező szálláshelyek
Farkas Istvánné VendégházGránás TuristaházVillapark VárgesztesÖreg Tölgy TuristaszállóVár TuristaszállóVértes Vendéglő és FogadóFecskepalotaPublo Panzió
Környező vendéglátóhelyek
Hotel lovasberényPublo Étterem és PizzériaVároskapu ÉtteremPedro Söröző
Fürdők a közelben
Velence Resort & Spa **** szálloda és wellnessfürdőFényes Fürdő és Kemping

A Vidrafű tanösvény


A Vidrafű tanösvény

kategória: természeti értékek, arborétum, természetvédelmi terület
Cím: Csákvár, Közép-Dunántúl
Kenderesi u.
E-mail: Levélküldés
Web: Tovább a honlapra
Telefon: 22/354-420
Fax: 22/354-420

A Vidrafű tanösvény térképe:


A Vidrafű tanösvény fotói:


A Vidrafű tanösvény



A Vidrafű tanösvény leírása:


A 13, 5 km hosszú Vidrafű tanösvényen végigsétálva a a tanösvény névadója,  a vidrafűZámolyi-medencében hajdan megtalálható tó- és lápvilág rejtelmes növény- és állatvilágát, valamint az egykori tómeder folyamatos feltöltődését jelző növénytársulások fejlődését – melyet szukcessziónak nevezünk – ismerhetjük meg közelebbről.

A Császár-víz által kettészelt Csíkvarsai-rét a medence egyik legérdekesebb területe, amely az ősi magyar puszták, lápok egykor honos halászati eszközéről, a réti csík fogására szolgáló varsáról kapta a nevét. A tanösvény névadója a vizes élőhelyet kedvelő, tavasszal nyíló, tündérszép fehér virágú, védett növény.

A jégkorszak végén (mintegy tízezer évvel ezelőtt) a Zámolyi-medence területe megsüllyedt, és a mainál sokkal nagyobb vízbőség következtében gyorsan megtelt vízzel. E természetes víztározó tudatos hasznosítására már a rómaiak – vélhetően a hajózhatóság fenntartása érdekében – erőfeszítéseket tettek. A tó vízszintjének állandósítása céljából Kőhányáspusztánál gátat emeltek. Az egykori műtárgy maradványai máig fennmaradtak, a nagy tó azonban mégiscsak eltűnt. Honfoglaló őseink a tó helyén már csak sekély vizű mocsarat találtak. Az átjárhatatlan mocsárvilág a háborúk idején igen fontos szerepet töltött be, mivel feljegyzések szerint a Császár- és a Gaja-patak vizének elengedésévelFátyolos nőszirom tették megközelíthetetlenné Székesfehérvárt.

Az ősi tó eltűnésében azonban nem az emberi tevékenység játszotta a fő szerepet, hanem a Természet törvényszerűségei. A Pannon-tenger pusztulása közben ugyanis apró, sekély tavak keletkeztek, melyek gyorsan feltöltődtek üledékkel. A hamar felmelegedő vizekben bőségesen állt rendelkezésre a napsugárzásból származó energia, melynek segítségével nagy mennyiségűVarsa működése közben szerves anyag keletkezett. Ezáltal nem csak a parti zóna, hanem szinte az egész tómedence betelepülhetett vízi növényekkel.

A Csíkvarsai-rét egyes helyszínein jól bemutatható az egykori tómeder egymást követő növénytársulásainak fejlődése.

Az első helyszínt a mélyebb vizek, illetve egészen sekély tó esetében eleinte maga a teljes tómedence jelentik. Itt az állóvíz alatti, különféle moszatfajokból álló növényvilág szaporodik el, jelentősen megnövelve a tó szervesanyag-tartalmát.
A második helyszín a 2 méternél sekélyebb vizeké, ahol a legmélyebb pontokon alámerülő és úszólevelű hínárfélék, valamint az ősi vízi állatvilág jellegzetes halfajai – a réti csík és a lápi póc – találhatóak.
A puhafás ligeterdő, majd ezután a keményfás szálerdő jelzi a tó feltöltődésének utolsó állapotát.
A folyamat a part felől a tó belseje felé halad, a nyílt vizes területek csökkenésének arányában egyre Sárga billegetőgyorsabban. Amint az egymást követő növénytársulások változása elérte a földrajzi adottságoknak megfelelő záró állapotot, onnan egy másik törvényszerűség, az erdők saját szabályozórendszere lesz az, mely e tartós állapotot fenntartja.

A rét legősibb képet mutató része az Ülőkút, mely nevét az itt fakadó forrásokról kapta. Jellegzetes madárfaja a zsombékokon fészkelő sárszalonka. Az odvasodó füzek kuviknak, macskabagolynak, búbos bankának, szürke légykapónak biztosítanak fészkelő helyet. Érintetlen növényvilágának képviselője a gyapjúsás, valamint az orchideafélék két faja: a hússzínű ujjaskosbor és a mocsári kosbor.
A pallósori állomás környékének egyik érdekes látványa a nagy zsombéksás. A nádas alját üde mohapárna borítja, Ujjaskosbors ezek felett a nádlevéllel összefont nádszálak nádi tücsökmadárnak és cserregő nádiposzátának adnak fészkelő helyet.
A tanösvény a kőriseshez érve a tó feltöltődésének utolsó szakaszát mutatja be. Kedvelt élőhelye ez a berki tücsökmadárnak, harkálynak, poszátáknak.
A láperdőhöz érve nyíltabb, fűzbokrokban gazdag élőhely található, amely tövisszúró gébicsnek, erdei pintynek ad otthont. Érdemes felmenni a madárlesre, ahonnét jó rálátás nyílik a rétre és a fasorra, mely a sasok, sólymok pihenő, valamint a gólyák éjszakázó helye. A vizes terület több milliónyi, tavaszi és kora nyári estéken csodálatos „koncertet" adó békának nyújt élőhelyet.
A Csíkvarsai-rét legérdekesebb része a Vidrafű-láp, melyet egy állandó forrás alulról felfelé áramló vize hozott létre, és táplálja mind a mai napig. Áprilisban-májusban itt nyílik a vidrafű, pompás látványt nyújtva a háromkaréjú, fényes zöld levelek ölelésében fürtben nyíló apró, fehérszínű, rojtos pártacimpájú virágaival. A rét jellemző fészkelő madara a bíbic, a piroslábú cankó és a nagy goda.
A kifolyónál májusban-júniusban virít a fátyolos nőszirom lila virága, valamint az apró zsombékon alig észrevehető lápi nyúlfarkfű.
A mocsárrétektől távolabb, a szárazabb jellegű helyeket választja fészkelésre a nagy póling.

A tanösvény egyik állomása a hajdani katona tulajdonosáról elnevezett Százados-tanya. Az itt található Mintagazdaság központjaként búbos bankaszolgáló istálló a szürkemarha-gulya téli szálláshelye. Az állattartóhelyek, istállók kedvelt búvóhelyei a kuvik és házi macska fő táplálékát képező házi egérnek és vándorpatkánynak. A tanya élőhelyet biztosít a gólyának, fecskének, barázdabillegetőnek, búbos bankának, sárga billegetőnek, balkáni gerlének. Szívesen megbújik az épületekben, padlásokon a nyest, a menyét és a görény is.

Az út a téglaházi kubikgödrök mellett vezet tovább. A gödrök a 18. század elején keletkeztek, amikor is innen termelték ki az agyagot a téglaverők. A rekonstrukciós munkák eredményeként új vizes élőhelyek alakultak itt ki. A vízzel körülvett háborítatlan szigeteken parti madarak, nyári lúd, gólyatöcs talál fészkelő helyet. A nyílt vízen vöcsökfélék és halra vadászó vidrák jelzik az ökológiai összhangot.

A tanösvényt gyalogosan, egyes szakaszait kerékpárral, vagy ekhós szekérrel barangolhatjuk be. Előzetes bejelentkezés alapján csoportok részére szakvezetést biztosítunk.


 
Copyright (c) 2023 TourMix. All rights reserved.     |     Impresszum     |     Jogi tudnivalók     |     Ajánló     |    
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Az Ön telefonszáma:
Üzenete:
 
A képen látható szó:
új kép