Fóti Szeplőtelen Fogantatás Plébániatemplom

Fóti Szeplőtelen Fogantatás Plébániatemplom
kategória:	épített örökség, műemlék, műemlék jellegű
Cím:	Fót, Budapest-Közép-Dunavidék Vörösmarty u. 2.
E-mail:	Levélküldés
Web:	Tovább a honlapra
Telefon:	27/358-083
Fax:	27/358-083

Fóti Szeplőtelen Fogantatás Plébániatemplom térképe:

Fóti Szeplőtelen Fogantatás Plébániatemplom fotói:

Fóti Szeplőtelen Fogantatás Plébániatemplom leírása:

A templom története:

A település első katolikus temploma a középkorban épült. A Mohácsi Vész után ez a templom is protestánssá vált a lakossággal együtt. A 18. században országszerte erős ellenreformációs törekvések voltak jellemzőek, aminek következtében Magyarország ezen részén is éledezni kezdett a katolikus hit. A falu birtokosa gr. Fekete György 1779-ben templomot épített a katolikus híveknek, 1782-től a mogyoródi plébánia leányegyházaként látták el. A település és környéke 1808-ban került a mélyen vallásos Károlyi család tulajdonába, akik megnagyobbították a Szent György tiszteletére szentelt templomot és tornyot építettek hozzá. 1840 körül gr. Károlyi István elhatározta, hogy a környékbeli hívek számára plébániát alapít. Az eseményeket felgyorsította felesége, Esterházy Franciska halála, minek következtében elhatározta, hogy emlékére díszes plébániatemplomot épít Fóton, mely a család temetkezési helyéül szolgál. A kegyúri jog megadásához a váci püspök - ki tudja miért - nem járult hozzá. A templomépítő a királyhoz, V. Ferdinánd hoz járult kérésével, sikerrel járt. A tervezéssel az ekkor még igen fiatal, kevésbé ismert Ybl Miklóst bízták meg, aki későbbi jó hírét többek közt fóti remekművének köszönhette. Az alapokat 1845-ben ásták ki. A Szabadságharcban gr. Károlyi István is részt vállalt. Megtorlásként 1849-től két évet börtönben töltött. Emiatt 1848 és 51 között szünetelt az építkezés. Maga az épület 1854-ben, a berendezés 1855-ben készült el. A templom titulusa a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz, ami azért érdekes, mert a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben mondták ki. A dogma kihirdetése után a világon ez a templom lett először a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezve. Gr. Károlyi István halála után évekkel az iránta érzett tisztelet jeléül a pápa külön engedélyével Szent Istvánt tették a templom védőszentjéül. 1870-ben maga Ferenc József császár is ellátogatott Fótra. A templom történeti beszámolóját zárjuk az ő dicsérő szavaival: "a Habsburgoknak nincsen ilyen temetkezési helyük!".

Művészettörténeti érdekességek:

AZ ÉPÜLET KÜLSŐ LEÍRÁSA: Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a község jelképe Magyarország egyik legszebb temploma, többek közt a városi címerben is szerepel, Ybl Miklós főműve. Csodálatraméltó Ibl térelrendezése. Az építész a templomot egy 5-6 méteres dombra helyezte. Tőle jobbra és balra kb.10-10 méterre helyezte el a szintén romantikus, román, mór és bizánci stílusú plébániát és az irgalmas nővérek zárdáját. A templomtól balra eső plébánia szobra Szent Pétert, a zárda főhomlokzati szobra pedig Szent Pált ábrázolja. A templomot 14 stáció övezi. A templom kapujához rondellaszerű, kőbábos korláttal ellátott lépcsőzet vezet. Az épület négy sarkán sisak nélküli, bástyaszerűen kiképzett, galériás tornyok hívják fel a látogató figyelmét. A főhomlokzati tornyok 45 méter magasak, a szentély mellettiek 30 méteresek. A templom főhomlokzata lenyűgöző hatású. A tornyokon alul szimpla, feljebb dupla ablakok, afölött toronyóra, majd hármasosztású ablakok következnek. A tornyok harmada emelkedik csak ki a főhomlokzatból. Minden torony négy-négy szelemencsúcsban végződik, tetejükön aranyozott kereszttel. A bélletíves kapuzat mellett, kétoldalt egy-egy oszlopon áll Szt. István és Szt. László szobra, Hans Gasser alkotásai. Az impozáns, mérműves rózsaablak fölött 7 darab vékony ablakot, a két torony között pedig a Szeplőtelen Szűz 3 méter magas, 18 mázsa súlyú szobrát látjuk, Fernkorn Antal műhelyéből került ki. Az oldalhomlokzatok 5-5 egyenlő részre vannak osztva, mindegyiken egy-egy ablakkal. A fő- és mellékhajók közti különbséget 18-18 db. keskeny ablak tölti ki. A hátsó tornyok kétemeletesek és a nagyoknál jóval egyszerűbbek. A bal oldali az altemplomba, a jobb oldali a gazdagon díszített sekrestyébe vezet. A szentély fala 7 egyenlő részre osztható, mindegyiken alul szimpla, fölötte pedig ikerablak. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik. A templom bélletíves bejárati ajtaja igen szép faragású, fölötte Hans Gasser a három Napkeleti Király betlehemi hódolatát elénk vetítő domborművét látjuk. Maga a templom tulajdonképpen két egymás fölé épített liturgikus tér. Az alsó a Károlyi család temetkezési helye, a fölső pedig a fóti katolikus hívek plébániatemplomaként funkcionál.

A PLÉBÁNIATEMPLOM BELSEJE:

A főhomlokzati nagykapun a felső templomba jutunk. Belépve, a templomtér gazdag harmonikus díszítésével kápráztatja el a turistákat. Jól megfigyelhető a bazilikáris elrendezés: a kórusból, fő- és mellékhajókból és szentélyből tevődik össze. A főhajó gazdagon aranyozott gerendázattal ellátott, kazettás mennyezetű. Gibler bécsi mester műve, ő készítette a dekorációs festést, illetve a főhajót a mellékhajóktól elválasztó árkádsor fölött látható apostolok mellképét is. az oldalhajók boltozatos mennyezet égszínkékre van festve, sárga csillagokkal, mely a csillagos ég hatását kelti. A bal oldali mellékhajó végében áll a Szent György-oltárkép, Karl Blaas alkotása, 1855-ben készült. A sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja, lándzsája kettétört a nagy erejű szúrás miatt. A bűn és az erény örökös harcát, az Istenben bízó ember fölényes győzelmét sugallja. A régi templom védőszentje volt Szent György, emiatt került a mellékhajóba ilyen témájú oltárépítmény. A templom legszebb festészeti alkotása a Szent Franciskát ábrázoló oltár, mely a templomépítő felesége, gr. Esterházy Franciska emlékére készült. Ő a szegényeknek ajándékot osztó Szent Franciska képében jelenik meg a festményen. Öreg koldus képében maga a templomépítő, gr. Károlyi István is jelen van néhány egyéb családtaggal együtt. Az oltárt szintén Blaas festette 1849-ben római tanulmányai során. Az oltárajtón angyalka látható, kezében kehellyel és ostyával. A szószék a templom építésével egy időben készült, római mesterek munkája. Kosarán 6 db. faszobrocska, balról jobbra haladva ezek a következőek: Szt. Ágoston, Nagy Szent Leo pápa, Jézus, kezében az élet könyvével, Mózes a Tízparancsolat tábláival, Szent Jeromos és Szent Ambrus. A szentély a belső kb. harmadát adja, padlózata a hajó padlójától 1, 5 méterrel feljebb van. A diadalíven ókeresztény egyházi jelképek (hal, pelikán, sas, oroszlány, galamb, oroszlán, bárány, szarvas) láthatóak. A félkupolával záruló félkörös apszis teljes falfelületét beborító freskók Karl Blaas és Karl Müller munkái. A kupolafreskón középen látjuk Krisztust, tőle balra Máté és Márk, jobbra Lukács és János evangélista alakját látjuk. Az oldalfal freskói sorrendben: Szent Péter teljhatalmazása, az Angyali Üdvözlés, középen Szűz Mária mennybéli megkoronázása, jobb oldalt Jézus születése és Pál apostol megtérése. A 2-2 szélső a főhajóból jórészt nem látható, mert a mellékhajók mögötti részen vannak. A főoltárkép a templom védőszentjét, a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriát, a Napbaöltözött Asszonyt vetíti elénk, környezetében angyalokkal. 1855-ben készült, szintén Karl Blaas alkotása. A festmény mellett egy-egy embermagasságú angyal szobrát látjuk. A szentély előtti négyzetes térben a Károlyi család kegyúri székei vannak. A XX. század elején még székeken foglalhattak helyet a hívek, melyeket később faragott templompadokká cseréltek, ezeken közel 300 ülőhely foglalható el. A szentély mögött szépen, ízlésesen díszített lépcsőház vezet az altemplomba. A délkeleti (jobb oldali) torony alatt, kicsiny kápolnában van elhelyezve a templom egyik jelentős idegenforgalmi nevezetessége, Szent Lucentius ereklyéje. Szent Lucentius római katona volt, 304-ben vértanúságot szenvedett. IX. Pius pápa elismerése jeléül gr. Károlyi Istvánnak adományozta 1855-ben. Nyolc napig az esztergomi Főszékesegyházban volt megtekinthető, s csak azután hozták végleges helyére, Fótra. A csontvázat viaszba ágyazták, hogy a szemlélőre ne legyen kellemetlen hatással. A II. világháború sajnos Fóton is jelentős veszteségeket okozott. Az orosz katonák által a híres ereklye is darabokra tört. Szent Lucentius megmaradt csontjai egy ideig egy ládában voltak elhelyezve, míg Németh Miklós fóti fafaragó elkészítette a mostani korpuszt, napjainkban ebben vannak a maradványok. Az üvegkoporsóban csak az eredeti ereklye tökéletes másolata található.

AZ ALTEMPLOM:

A bal oldali (északnyugati) kistorony alatti ajtó az alsó templomba, a Károlyi család kriptájába vezet, mely nem a föld alatt, hanem éppen a föld szintjével egyvonalban húzódik. A szentélyben áll a Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra, a "Pax vobis, Ego sum" ("Béke veletek, én vagyok") felirattal. Alatta láthatjuk a templom legértékesebb berendezését, a firenzei nemeskő- és márványberakásos intarziát. Értékéből az egész templomot újjá lehetne építtetni. Az oltárépítménnyel szemben három szobortalapzat van. Közülük csak kettőre került az alapító, gr. Károlyi István által rászánt szobor. A középső a Feltámadás Angyalát ábrázolja, kezében a harsonával. A talapzaton latin felirat: "A harsona csodálatos hangot szór szerte széjjel a sírok birodalmán és mindenkit az Úr trónja elé késztet." Jobb oldalán a templomépítő 18 évesen meghalt lányának, gr. Károlyi Erzsébetnek szobrát találjuk. Kezében égő olajjal telt kelyhet tart, amely a lélek örök tisztaságának jelképe, a szobor alatt felirat: "Venio Domine" (Jövök, Uram) . Az előbbi három szobrot Pietro Tenerani, torinói születésű, olasz művész készítette. A bal oldali talapzat sokáig üres volt. Ma gr. Károlyi Sándor (a templomépítő fia) mellszobra áll rajta, mely az előbbi szobrászati alkotásoknál jóval kisebb és egyszerűbb, a szovjetek bevonulásakor a feloszlatott újpesti legényegylet tagjai hozták ki Fótra egy éjszaka. A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el.

A sírboltot középen három csoportban négy-négy pillér (összesen 12 db.) választja ketté a teret. Az altemplomban nyugvók (balról jobbra) : Jobboldali sírfülkék: I. sírfülke: alsó sor: ˇ 1. gr. Károlyi István (alapító; 1797-1881) ˇ 2. gr. Esterházy Franciska (az alapító 2. felesége; 1810-81) ˇ 3. gr. Károlyi Erzsébet (az alapító lánya; 1822-40) ˇ 4. gr. Dillon Georgine (az alapító 1. felesége; 1799-1827) felső sor: ˇ 1. báró Orczy Mária (az alapító 3. felesége; 1815-1895) ˇ 2. gr. Károlyi Mária Anna (az alapító lánya; 1 hónapot élt) ˇ 3. gr. Károlyi Mária Alphonsina (az alapító lánya; 1 napot élt) II. sírfülke: alsó sor: ˇ 1. gr. Károlyi Ede (az alapító fia; 1821-79) ˇ 2. gr. Károlyi Georgine (Ede gr. lánya; 1852-78) ˇ 3. gr. Korniss Clarisse (előbb Ede, majd Sándor felesége; 1834-1904) ˇ 4. gr. Károlyi Sándor (az alapító fia; 1831-1906) felső sor: 1. gr. Károlyi István (Ege gr. fia; 1853-54) Baloldali sírfülkék: I. sírfülke: ˇ 1. gr. Keglevich Ágoston (a templomépítő első feleségének előző férje, 1813-ban halt meg) ˇ 2. gr. Waldstein-Wartenberg Erzsébet (az alapító édesanyjának, majd gr. Keglevich ˇ 3. Ágostonnak hitvese; 1796-1835) . Szíve nem itt, hanem Kaplonyban van, első férje koporsójában. ˇ 4. gr. Dillon Károly (az alapító első apósa, meghagyása volt, hogy lánya mellé temessék; 1750-1835)

A terem végében, az utolsó jobb oldali sírfülkében, a többi koporsótól eltérően, befalazva a település korábbi kegyurai, gr. Fekete György és fia, János nyugszik. A korábbi templom kriptájából kerültek ide. Az altemplom összes többi sírhelye üres.

HARANGOK:

Harangok csak az első két toronyban vannak, számuk a háborús rekviráció miatt háromra fogyatkozott. A bal oldali toronyban van a település legnagyobb, 1800 kg. súlyú, 1855-ben Hilzer Ignác bécsújhelyi harangöntő által készült, 152 cm átmérőjű, C hangú harangja, melyet Szent István tiszteletére szenteltek. Külsején dombormű látható, mely azt ábrázolja, amint István király felajánlja a koronát Máriának. A kisharang a jobb oldali toronyból szól minden délben, illetve az esti misék előtt. 300 kg. súlyú, 1927-ben készült Szlezák Lászlónál, C hangú, Szent László tiszteletére szentelték. Ugyanebben a toronyban nyert elhelyezést az esti Úrangyala után megszólaló, a halottakért való imádságra felszólító, 60 kilós, igen halk hangú lélekharang. Walser Ferenc öntötte a fővárosban 1930-ban. A régi templomnak 1828-ban négy harangja volt, 176, 4, 94, 46, 5 és 10 kg súlyúak. 1855-ben Kisboldogasszony napján szólalt meg először a Bécsújhelyből hozott négy új harang. A legnagyobb ma is megvan. A 900 kg-os, E hangú harangot, az 500 kg-os, G hangú Szt. György-harangot és a 330 kilós, C hangú Szt. László harangot az I. világháborúban elvitték. A nagyharang gr. Károlyi László személyes közbenjárásának köszönhetően megmaradt. A két világháború között három új harang készült, közülük az 5 mázsásat ismét lefoglalták hadi célokra.