TourMix Szállások Vendéglátás Fürdők Látnivalók Szolgáltatások Térkép Wellness Hírek
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
 
Ingyenes regisztráció Elfelejtett jelszó
Békéscsaba
Békéscsaba szállás Békéscsaba hotel Békéscsaba panzió Békéscsaba ifjúsági szálló Békéscsaba magánszálláshely Békéscsaba vendégház Békéscsaba apartman Békéscsaba vendéglátóhely Békéscsaba étterem Békéscsaba pizzéria Békéscsaba cukrászda Békéscsaba kávézó Békéscsaba fürdő Békéscsaba strandfürdő
Békéscsaba wellness
Békéscsaba üdülési csekk
Látnivalók
Szolgáltatások
Békéscsaba térkép
Békéscsaba útvonaltervező


Környező szálláshelyek
Építőipari Innovációs Központ vendégszobáiArany János Középiskolai KollégiumHotel Fiume ***Faház Söröző és PanzióSport HotelSzlovák PanzióGarzon-Fenyves-Újfenyves Hotel ***Szlovák Kollégium
Környező vendéglátóhelyek
Szkaliczki vendéglőÉtelbárRoky CukrászdaKonyha Király
Fürdők a közelben
Árpád Fürdő

Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely


Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely

kategória: épített örökség
Cím: Békéscsaba, Dél-Alföld
Gyulai út 65.
E-mail: Levélküldés
Web: Tovább a honlapra
Telefon: +3666441026

Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely térképe:


Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely fotói:


Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely



Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely leírása:

Nyitva tartás: április 1-től. – október 31-ig 10.00 – 17.00 óra,

szünnap: hétfő, vasárnap


Belépőjegy: teljes árú 300 Ft, diák 150 Ft, nyugdíjas 80 Ft.

 

 

A Gyulára vezető út mellett áll az 1824-ben épült kisparaszti tanya, a berendezett tanyaépület és a részben helyben megőrzött, részben máshonnan áthozott gazdasági épületek együttese. A telekre áttelepítettek egy szélmalmot a csókási határból és a vésztő-mágori Wenckheim-birtokról egy gépszínt, melyben „A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig” című kiállítás látható. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és gabonafeldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Az élelmiszer-gazdaság tudományos és módszertani bemutatására határozták el Békéscsabán 1974-ben a Gabonamúzeum létrehozását. A gabonafélék termesztését hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt a Körös-Kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. A középkorban a folyókban, legelőkben és erdőkben gazdag Körösök vidéke elsősorban állattartásra volt alkalmas de már Szent István, államalapító királyunk oklevele Doboz jobbágyait kenyéradókként említi. A török hódoltság idején a magyar és a török földesúrnak történő adózás, ill. a tizenöt éves háború elszegényítette a vidéket, s menekülésre késztette a lakosságot. A termelés fellendítésére sokat tettek a 18. században megyénkben dolgozó gazdák, nevelők, lelkészek, így Tessedik Sámuel evangélikus lelkész is, aki mezőgazdasági tanintézetet szervezett. A 19. században Mokry Sámuel, Trefort Ágoston, Eötvös József és sokan mások igyekeztek a megye mezőgazdaságát vízrendezéssel, gépek behozatalával, vasútépítéssel, egyesületek szervezésével előmozdítani.

 

A Gabonamúzeum látnivalói: 

 

 



1, Gajdács vagy Csabai tanya:

Az eredetileg 1824-ben épült háromosztatú tanya, az 1888-as árvíz után színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. A vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az alföldi építkezési mód ősi maradéka. Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át. A hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket a tanya és annak berendezése.

2, Csókási vagy Kiss-féle szélmalom:

A megyerendezések előtt Makó város határához tartozó, ma Békéssámson határában lévő Csókás pusztáról telepítették át a szélmalmot. Csókás puszta egy, a török hódoltság idején elpusztult község nevét őrzi. Ennek a pusztának 507.számú tanyájáról származó szélmalmot Vajnai Pál építtette két pár malomkőre 1856-1860 között. A malom vonzáskörzetébe kb. 100 tanya tartozott. Az 1890-es években három pár kőre építették át. Évi teljesítménye: 15-16 vagon termény őrlése, darálása. Későbbi tulajdonosai voltak Molnár István és Bokor Mihály. A Kiss család tulajdonában 1953. november 30-án őrölt utoljára.

3, Vésztő-Mágori szín:

Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el. Éppen ezért a XIX. Század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése, hiszen a termelés fenntartása és növelése ezt megkövetelte. Vetőgépek, aratógépek, cséplőgépek és erőgépek kerültek az uradalmak által beszerzésre. Az új gépek raktározására célszerű építményekre volt szükség. A múzeum területén hasonmásként felépített gépszín, impozáns épületével és szemmel látható célszerűségével, sok látogató által megcsodált egység. Eredetiben Vésztő község határában a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint. Ma juhhodályként hasznosítja a helybéli termelőszövetkezet.

4, A gabonanemesítőkre emlékeztető alkotás:

A Dél-Alföld gabonanemesítőinek állít emléket Mladonyoczky Béla: "A mag" című szoborkompozíciója és a föléje - mintegy szárazmalmi kerengősátorként - emelt faszerkezet, Nemes Roland alkotása. A két malomkövön álló carrarai márvány búzaszem, a gabonatermesztést és feldolgozást szimbolizálja. A felső malomkő barázdái mintegy a szántóföld barázdáira emlékeztetnek.

5, Bőség c. szobor:

1985 júniusában helyezték el a múzeum területén Emil Vitroel, a román szobrászművész sütői mészkő alkotását. A művész, aki Nagyváradon él, a városnak ajándékozta a szobrot és az a Városi Tanács döntése alapján a Gabonamúzeum területén került felállításra, illetve felavatásra.
A Gajdács tanya körüli területen, a hagyományos tanyai környezetnek megfelelően szilva, dió, és egyéb, a környezetbe illő növényekből fás, cserjés területet alakítottak ki. A tanya előtt kis virágágyás látható, hagyományos "tanyasi" virágokkal és rozmaring tővel. Nagyobb területen lucernát telepítettek. A gépszín, illetve szélmalom előtt pedig a termesztésből már kivont régi őszi búza, őszi árpa fajták bemutató parcellája látható. 1988 őszén is 35 fajtát vetettünk el.Különösen értékes fajták itt - melyek a tájhoz is kötődnek - a gyomai tájfajta, a komádi tájfajta, a bánkúti búzák, a mezőhegyesi fajták. Az érdeklődő látogatók így megismerkedhetnek több olyan búzafajtával, melyeket a hagyományos paraszti gabonatermesztésben alkalmaztak. A múzeumvezető mellékesen a fajtákról, fejlődésükről, betegségeikről stb. feljegyzéseket készít. Megfelelő "termésmennyiség" esetén a vállalat laboratóriumában minőségi vizsgálatokat is elvégzünk.
A mágori színben 1989. május 5-én nyílt meg A gabona tárolása és feldolgozása Békés megyében az ókortól a napjainkig c. állandó kiállítás. A kiállítás anyagát Cs. Szabó István gyűjtötte és állította össze, aki Vasvári Mihályt követte a múzeum vezetésében 1985. augusztus 16.ika óta. A kiállítás célja, hogy 220m2-n az átlagos múzeumlátogató és a szakember számára bemutassa a gabona tárolásának és feldolgozásának történetét, segítségül legyen a műszaki, gazdasági, társadalmi ismeretek gyarapításában. A kiállítás a következő nagyobb egységekre tagolódik: I. Őskor és népvándorlás, II. Középkor, III. Békés megye újratelepülése a török hódoltság után, IV. Az ún. tőkés fejlődés megyénkben, V. A megye malomipara, az államosítástól napjainkig, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat története.

 


 
Copyright (c) 2022 TourMix. All rights reserved.     |     Impresszum     |     Jogi tudnivalók     |     Ajánló     |    
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Az Ön telefonszáma:
Üzenete:
 
A képen látható szó:
új kép